28.

Woww, 1-2 rész és évadzáró, attól függ hogy jön ki a lépés :)) Na végre itt a bál, amit már vártatok :D Komikat, sokaaaaat :DD

Az álom annyira élénken hatott, ahogy éreztem mikor a szél megcsapja a bőröm és egyszerűen nem is tudom felfogni, hogy nem álom volt.
Még mindig ezen járt a fejem miközben a barátnőimmel a nem rég érkezett díszeket számoltuk át és létrák, meg ragasztó segítségével próbáltuk felaggatni. Mivel az én kezembe volt az irányítás, így bárkit kérhettem, hogy segítsen.
-Sue! Adj még föl szikszalagot! - kiabálta le Zoé a létra tetejéről.
Sue szint "el volt temetve", annyi dísszel, meg mindennel volt beterítve, hogy jó ha levegőt kapott alatta.
-Majd én viszem! - hajítottam arrébb az ollót az ölemből.
Felálltam és az egyik dobozból előkotorásztam egy celluxot és barátnőm kezébe nyomtam.
A bál a tornaterembe lesz, ami elég nagy helység, vagyis sok dolgunk van, meg három lánynak nem könnyű ennyit megcsinálni. Ráadásul még a cuccok fele meg sem érkezett, pedig muszáj lenne gyorsan ideérniük.
Miután Zoo elmormolt egy köszönömöt, én visszamentem a helyemre, a padra és tovább vagdostam a még becsomagolva lévő díszeket. Ami kész volt, azt előttem sorakoztattam fel.
Sue úgy tört elő a papírkupacból, mint láva a vulkánból.
-Sue, ne szórakozz, inkább segíts ezeket is feltenni! - kértem és megindultam egy adag dekorációval.
Barátnőm ugrándozva követett egy másik adaggal. Megmutattam, hogy azokat hova és hogyan gondoltam, majd az ő kezébe is adtam egy celluxot.
Én úgy terveztem, hogy az ilyen világítós zsinórokat azt befűzöm a bordásfal mögé, mert ha kicsit sötétebb lesz bent, akkor olyan szépen mutat.
A tornaterem bal oldalánál állítottak fel egy színpadot, ahova én egy egyedi dísztervet alkottam és utána hozzák majd be a mikrofont, meg a hangszereket. Az együttest még nem tudom, hogy ki fog fellépni, mert arról egy másik szervező gondoskodik, mint ahogy a kajáról is.
-Szia cica! - jött a hang a bejárat felől.
Azonnal oda kaptam a fejem, Louis volt az.
Hatalmas mosoly húzódott az arcomra és oda futottam hozzá, majd hogy nem ráugrottam, annyira örültem neki. Ő persze hatalmas öleléssel viszonozta, majd egy csókot lehelt ajkaimra.
- Hiányoztál! - mormoltam a vállába.
-Te is! - felelte.
Lassan elváltunk egymástól, én kicsit elpirultam, ami Louisból egy halk kuncogást váltott ki.
 Kézen fogva sétáltunk a padhoz, majd leültünk arra. Zoé és Sue ölő pillantásokat küldött felénk.
Sue azonnal oda rohant hozzánk és nagy öleléssel üdvözölte Louist, aki persze meghökkenve fogadta barátnőm kirohanását. Zoé csak a fejét fogta, de hát Suzie csak Suzie marad.
-Üdvözlünk a csapatba! Mesélj drága Lou, hogy tudtad sziklaszilárd barátnőnket elcsábítani? - huzogatta szemöldökét.
Kikerekedett a szemem, na de, na de!
Louis felnevetett, majd egy puszit nyomott az arcomra, amitől ismét paradicsom pirossá változott a fejem.
Imádtam a barátnőimet, de amikor egy fiúval voltam, akkor Sue rögtön faggatni kezdte őket. Na jó, beismerem, nem vagyok könnyű préda, még én is csodálkozok magamon, de Louis olyan aranyos, nincs vele semmi gond, egy pici hibája van, ugye no az a kis véres titok...
©©©
És elérkezett a bál napja. Immár azt hittem megbolondulok, egyszerűen ideges voltam, hogy elszúrtunk valamit a díszítésnél, nos, ezért sem szeretem ha valamit rám bíznak, mert ilyenkor nagy rajtam a nyomás és végig gondolom, elrontottam e valamit. Végig számoltam, hogy minden megjött, föl lett e rakva, ilyesmi.
Már idegesen járkáltam fel-le a szobámban, egyrészt apu még mindig nem ért haza, másrész nem éreztem magam csinosnak a ruhában, hisz egy dögös pasival fogok beállítani, csak nem mehetek úgy, mint valami bányarém. Először úgy akartam, hogy nem teszek fel sminket, mert alapból nem is szeretem, de amint tükörbe néztem és megláttam a szemeim alatt a karikákat, ami a késő esti vadászat miatt van, meg a sok tanulástól, úgy döntöttem földobok valami laza sminket.

 Volt még bőven időm, így begöndörítettem a hajamat is. A szép hullámos fürtök sorjában hullottak meztelen vállamra, s puha érintéseket keltettek bőröm felületén.
Nagyot ásítottam, fáradt voltam, vagyis legkevesebb kedvem volt ehhez, amúgy is kényszerítve voltam, na jó nem... Az nyugtatott, hogy nem sokára látni fogom Harryt....basszus nem Harryt akartam, hanem Louist. Mekkora badarságokat hordok itt össze-vissza?
Megszólalt a telefonom, amitől hatalmasat ugrottam, rám hozta a frászt. Én béna, még sikerült megégetnem a hajsütővassal a nyakam, mondhatom, szép látványt nyújtottam...
Göndör tincseimet előre lógattam, közben lestem a tükörbe, hogy el tudjam takarni a nyomot.
Felkaptam a telefont a mosdókagylóról és kihangosítottam.
-Szia Zoo - köszöntöttem.
-Hali Lisa, figyelj, hogy haladsz az öltözködéssel? - kérdezte.
-Hát hallod, tökéletesen, most göndörítem a hajam - feleltem és végig simítottam fürtjeimen.
-Én is most itt tartok! - ujjongott.
-Ne mááár! Az tök tuti, mindketten göndörek leszünk!
-Érted mikor jön Louis?
-Fél óra múlva....Apropó, jó hogy említed! Nem is beszéltünk róla! Téged mióta is visz Harry a bálba?
Csípőre tettem a kezem, hogy kérdőre vonja drágalátos barátnőmet.
-Jajj, igazából múltkor mondta, akivel eredetileg mentem volna, hogy akkor inkább mégse velem megy. Aztán jött Harry, ugye összefutottunk a boltban és akkor kérdezte, én meg persze igent mondtam.
Ja, persze, amikor nekem ment kaját venni...
-Haha, Harry tud ám! Na, de még van egy pár elintézni valóm, majd a bálon talizunk, szió drága! - búcsúzkodtam.
-Puszi! - köszönt el.
Kinyomtam a telefont és az egyik szabad kezemmel elsüllyesztettem azt a táskámba.
Mikor már úgymond "elégedett" voltam magammal, elpakoltam a sminkjeimet és a hajsütővasat, majd lementem a nappaliba, vártam...