2013. május 15., szerda

11.

Sziasztok :D Szerintem jó lett, kicsit kevesebb lett a tájleírás, de nem volt kedvem hozzá xD Nos, 6-7 kommentet kérek, köszönööm :D Ja, és örülök a sok feliratkozónak, csak így tovább! :33
 
-Miért kellene válaszolnom? - tettem csípőre a kezem.
Csak hallgatott, nem tudott rá mit mondani. A hajamba túrtam idegességemben, pár lépést tettem oldalra.
-Mi közöd van hozzá? - kérdeztem újból.
Megnyalta ajkait, aztán rám tekintett.
-Azt hiszed mindennek van magyarázta? Hogy az élet olyan logikusan meg tovább, ahogy akarod és mindennek meg van az oka? - húzta össze a szemöldökét.
Bólogattam. Miért, hogy lenne másként? 
-Harry, ne tereld a szót! Hülyeségeket beszélsz, szóval válaszolj az eredeti kérdésemre! - kértem.
Már nagyon kezdtem unni, hogy ezt csinálja, mintha direkt húzni akarná az időt.
Harry vámpírgyorsasággal közelített felém és ajkai az enyémre tapadtak. Végig gondoltam, hogy ezt fontolgatja, most végre cselekedett. Puha ajkai falták az enyémet. Érződött a régóta sóvárgása és a visszafojtott érzelmei.A hajamba túrt és még közelebb vont magához.
Ideje cselekednem! 
Az injekciót előhúztam a táskám oldalából, ami jól alaposan el volt rejtve. Vas füvet tartalmazott, ami ártalmas a vámpírokra. 
Amég nem figyelt, mert a szám felfedezésénél tartott, addig én nagy gyorsasággal szúrtam bele az oldalába a tűt. Nagyot nyögött, aztán a földre zuhant.
-Annyira kiszámítható vagy - rebegtem amíg tudatában volt.
Az injekciót visszacsúsztattam a táskámba és azon gondolkodtam hogyan fogom Harryt elcipelni hazáig, mert nem épp könnyű egy fiút egy lánynak húznia.
Eszembe jutott, hogy a kocsim igazából nem messze parkol innen. Viszont hogy menjek el, és hagyjam itt addig eszméletlen állapotban lévő Harryt?!
Gyorsan addig elvonszoltam egy bokorba és úgy mentem el érte. A másik oldalba kellett mennem, a parkolóhoz. A kis szürke járgányom kitűnt a többi piros, meg fekete autó közül, könnyen rátaláltam. Különben is alig volt pár kocsi a parkolóban.
Kitolattam és a másik oldal széléhez parkoltam. Kiszálltam és megpróbáltam Harryt húzni a kocsi hátsó ülésére. 
Nem gondoltam volna látásból, hogy ennyire nehéz a srác. A végtagjaim már megfájdultak mire sikerült betuszkolnom hátulra. 
-Szerencse, hogy alig járnak erre felé autók! - lélegeztem fel.
Kész ideg voltam, hogy most mi lesz.
Rendben, Harry eszméletlen - pipa
hátsóülésen van elfektetve - pipa!
Rátapostam a gázra és hajtottam a házunkhoz. Semmikép sem a főhadiszállásra, mert akkor végeznek vele ők, de nekem kell megtennem.
 Fák suhantak el mellettem, úgy hasítottam az utat az autóval. Még jó, hogy nem kaptak el gyorshajtásért! Még sosem végeztem olyan vámpírral, akivel szóba elegyedtem volna, vagy bármit is tudtam volna róla, esetleg a családjáról, körülményeiről.
Jó vámpírnak ismertem meg, nem tudom hogyan érdemelhette ki a halál ítéletet a vadászoknál, de az biztos, hogy ők nem tudták, valójában milyen is ő. Az igazat megvallva én sem tudtam, hogy milyen, de mégis érzékeny érzelmeket tápláltam iránta..
Könnyek futottak végig az arcomon, nem akartam róla tudni, hogy mit fogok cselekedni.
-Csak meg kell tenned Lisa! Hisz ez a feladatod.....vámpírvadász vagy...! - nyugtatgattam magam.
Az utolsó szó nem hangzott igaznak a számból. Csak az járt a fejemben, hogy rosszat cselekszek és fájt a tudat.
Sosem volt még ilyennel gondom. Hisz ki zúgna bele egy vámpírba? Aki a vacsijuk akar lenni, talán az. Még mindig hülye vagyok, hogy ilyeneken gondolkozok.
Behajtottam a mi utcánkba, a házunknál jól beletapostam a fékbe, a kerekek hatalmasat csikordulva álltak meg. Tuti tönkre vágtam őket!
Hátranéztem az elfektetett Harryre, békésen aludt. A szívem szaporábban vert, izgultam és féltem, hogy most mit fogok tenni. De mégis a rossz Lisa győzött.
A környéken, mint általában, nem volt senki, mindenki dolgozott, vagy iskolában gubbasztott, így nyugodtabban vonszoltam a testet befelé.
Kinyitottam az ajtót, kihúztam Harryt az autóból, mire a feje hatalmasat koppant az aszfalton. Felszisszentem, hogy mennyire rossz lehetett, ha ébren lenne.
A ház ajtaját is kinyitottam, arrébb rúgtam a szőnyeget a lábammal, hogy ne akadályon. Innen már könnyebb volt, szinte magától csúszott a parkettán. Nézzük a jó oldalát a dolgoknak, most legalább még a padlót is tisztává varázsoltam.  
Lehúztam Harryt egészen a pincéig, ahol az ilyen vadász fegyverek és mini labor volt. Ott fölfektettem az ágyra és elmerengtem, hogy mit kéne vele tennem. 
Nem haboztam sokat, megfogtam egy karót az asztalról, ami a vágó és kísérletező eszközök mellett hevert és pontosan a fiú szíve fölé helyeztem. Itt akartam végezni vele, mert nem a suli előtt ölöm azért meg, és azért itt időm van gondolkodni. De azért cselekednem kell mielőtt felébredne, mert a vas fű hatása sem tart örökké.
Pár könnycsepp fojt végig az arcomon miközben még mindig a karót tartottam Harry szíve felett. Annyira sajnáltam.
-Sajnálom! - nyűszítettem, mielőtt.......

10 megjegyzés:

  1. Jajj persze ez nem ér.:c miért itt hagyod abba??
    De azért jooo :D gyorsan köviiiiit :D *-*

    VálaszTörlés
  2. Neee.. :''((((
    :DDDD
    Itt befejezni?? :OO
    Gyors kövit!...És szerintem is jó lett ;))

    VálaszTörlés
  3. Gyors kövit!
    Nagyon-nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
  4. Gyorsan-gyorsan a kövit mert már nagyon várom :DD itt abbahagyni?? oh

    VálaszTörlés
  5. Nagyon várom a kövit de, miért itt hagytad abba? *_*

    VálaszTörlés
  6. várom a kövit. de nem igaz, hogy olyan vagy mint a reklámok. :( mindig a legjobb résznél vágják félbe... -.-" :D

    VálaszTörlés
  7. ismételten egy isteni rész!! :D
    DE.....MIÉRT KELL ITT ABBAHAGYNI???!!!o.O
    én nem tudok holnapig várni...kérlek szánj meg és légyszi hozz még egy részt:3:D

    VálaszTörlés
  8. Nehogy már megölje Harryt mert elsolírom magam! :( amúgy negyon jó lett és úgy éreztem, hogy valami izgalmas résznél fogod abba hagyni!;) nagyon siess a kövivel :))

    VálaszTörlés
  9. Te én mondtam neked hogy ne itt hagyd abba de te még is itt hagyod abba chh... KÖVIT *.*

    VálaszTörlés