2013. május 12., vasárnap

8.

Halihó :D Üdvözlök mindenkit! :))  Úgy hozzászoktam már az 5 komihoz, hogy most is örülnék, ha összejönne, utána természetesen új rész :33 Remélem a túlfűtött, enyhén pikáns pillanatok tetszeni fognak ^^

Másnap reggel duda szóra ébredtem. Nagy gyorsasággal ugrottam fel az ágyból, így sikeresen fejjel lefelé a földön landoltam.
Felszisszentem a fájdalomtól és megsimogattam a lüktető részt. Körülöttem minden olyan fényes volt és pár percig csillagokat is láttam repkedni előttem.
Újra felhangzott az a hülye hangos duda és feltápászkodva, még mindig rajtam a lévő takaróval lépdeltem az ablak felé. Felhúztam azt és kitekintettem, hogy honnan jön ez a szörnyűség.
Még kicsit homályosan láttam, de rögtön kiszúrtam a házunk előtt álló fekete nagy autót, egy Range Rovert. A sofőrje újra teljes erővel nyomta a dudát, amiről majd szétrobban a dobhártyám.
-Elég legyen! Itt egyesek aludni próbálnak! - kiabáltam az illetőnek mikor már egy másodpercre abbahagyta a zajongást.
 Meghallotta, mert utána nyílt már a kocsi ajtaja és egy szőke tincsekkel rendelkező alak szállt ki belőle.
Körülnézett, mire rátalált hogy hol vagyok. Napszemüveget viselt, így nem láttam a szemét, de rögtön tudtam, hogy kicsoda.
-Megleppetten fogadtam az illető személyében Niallt. Halványan elmosolyodott mikor láthatta a felismerés szikráját a szememben.
-Te hogy kerülsz ide? - tudakoltam tőle.
-Neked is szia, Lisa! Gondoltam elviszlek a suliba - jött a válasz.
Imádtam amikor ő, vagy Harry kimondta a nevem, olyan gyönyörűnek hatott. Egy pillanatra el tudták hitetni, hogy jelentek valamit.
-Megőrültél? Apu.. - kezdtem bele.
-Nem rég ment el! - vágott közbe.
De akkor is! Egy vámpírvadász otthonához nem állít oda csak úgy egy vámpír.
Éreztem, hogy arra vár, hogy beinvitáljam, de ezt az elégtételt nem adtam meg neki.
-Mindjárt elkészülök és akkor mehetünk! - adtam meg magam.
Biccentett és szexisen nekidőlt az autója oldalának.
Mikor befejeztem Niall csodálását visszacsuktam az ablakot. A reggeli szellő, ami bejutott a szobába friss illatot hozott és már is energia dúsabbnak éreztem magam.
Beálltam a szobámba a tükör elé és végignéztem magamon. Még mindig a tegnapi nadrág és póló volt rajtam, a hajam kócos volt és helyenként felállt, vagyis borzasztóan festettem.
Megpróbáltam rendbe hozni magam, gyorsan letusoltam, nagyon jó esett a frissítő reggeli zuhany. Annyira siettem, nem akartam, hogy Niall bármelyik pillanatban eltűnjön, mert sokat tollászkodok, ezért rendszeresen kinéztem az ablakon, de mindig ott állt és a házat méregette.
Zuhanyzás utána kihalásztam a szekrényemből egy szoknyát, meg egy felsőt és belebújtam. Megfogtam a táskám és futottam is lefelé a lépcsőn, a konyhába. Összeszedtem a reggelimet, bedobtam a hátizsákomba, nagyot fújtam és kinyitottam az ajtót.
Kint az erős fénytől szinte megvakultam, de lassan hozzászokott a szemem.
A hajamat még gyors begumiztam a karkötőmmel, s az lófarokba hullott a vállamra.
Nem féltem Nialltől, hisz tudtam, hogy ő sem bántana, így nekem sincs okom rá.
Niall hatalmas mosollyal fogadott, amitől nekem is mosolyra húzódott a szám. Gyönyörű látvány volt, ahogy a napos időben a nagy fekete autójának támaszkodva figyelt a napszemüvegén keresztül. Mint egy igazi rossz fiú.
-Szia cica, hiányoztál! - kacsintott rám.
-Hűha! Szia! - haraptam bele az ajkamba.
Halvány pír jelent meg az arcomon, Niall legnagyobb örömére, kicsit zavarban voltam, hogy valami olyasmit várt volna el, hogy mondjak egy "nekem is hiányoztál" dolgot.
A szőke srác kinyitotta a kocsi ajtaját és betessékelt. Megköszönve szálltam be az autóba. Kicsit frusztrált a gondolat, hogy egy vámpír autójába ülök, ezért nehezen tudtam ellazulni. de nyugtatott a tudat, hogy van pár fegyverem a táskámban szükség esetére. Hiába, bármi megtörténhet!
A fiú beült mellém jobb oldalr, még egyszer rám mosolygott és beindította a járművet. A motor egy pöccenésre beindult, már hajtottunk is az iskola felé.
-Harry nagyon ideges volt - mesélte út közben.
Forgattam a szemeimet.
 -Ne csináld! Komolyan, nagyon dühös volt. Alig tudtunk pár bútort megmenteni, mindent széttört! - kapaszkodott erősen a kormányba.
-Elhiszem, de...mindegy, nem érdekes - legyintettem.
-Azt motyogta egyfolytában, hogy ő bizalmat adott neked, te meg becsaptad! Mit ért ez alatt? Megkérte, hogy ne szökj el, te meg megtetted? - kérdezgetett.
Visszaemlékeztem, ahogy Harry ölében ültem, zokogtam a múltja hallatán és ő a hátamat simogatta. És én e meghitt pillanat után leléptem.
-Niall...én sajnálom, de mit tehettem volna? Még mindig nem tudjátok felfogni, hogy én ember vagyok és ti vámpírok? Ösztönösen menekülök tőletek! - mondtam idegesen.
-Tőlem félsz? 
Nagyot nyeltem.
-Kéne?
-Jajj, Lisa!
Újra kiélveztem, ahogy a nevemet mondta, olyan finoman és kellemesen ejtette ki, majd beleborzongtam.
Niall leparkolt az út szélére és félig velem szembe fordult. Ajkai enyhén szétváltak és felém közelített. Automatikusan húzódtam hátrébb.
-Ne félj tőlem! - suttogta azon az édes hangján.
Az államat kissé megemelte, a szemeimet összeszorítottam, pilláim megrebegtek az érintésétől.
-Bebizonyítom, hogy nem kell félned tőlem! - hangoztatta.
Homlokát az enyémnek döntötte, orrunk egymást érintették. Szemhéjamat lassan kinyitottam, szemben találtam gyönyörű kéken csillogó szemével, azonnal elvesztem a tekintetében. 
 A hajamat hátratűrte, követve az állam vonalát a kezével. Egy évszázadnyinak tűnő másodperc után Niall puha ajka az enyémhez nyomódtak, s lágyan megcsókolt. 
Ujjaimmal beletúrtam szőke hajába, ezzel közelebb húzva magamhoz. Sóvárogtunk egymás után, csókjaink egyre hevesebbek lettek. Nyelve bejutásért könyörgött, amit meg is adtam neki. A heves csókcsatának ő lett a nyertese, utána ajkaink elváltak egymástól. Mindketten szaporábban vettük a levegőt, pár pillantást vetettünk egymásra. Niall arcára hatalmas vigyor telepedett.
Belenéztem a visszapillantó tükörbe, az arcom paradicsom piros volt, a szemeim csillogtak a vágytól.
-Na mi a válaszod? Még mindig félsz tőlem? - vigyorgott huncutul.
-Nem, de ilyen többet soha nem fordulhat elő! Értetted? - komolyodtam el.
Gondolatban fejbe vágtam magam, hogy mennyire bolond vagyok, hülye, hibbant, stb.
Ezzel életem legnagyobb hibáját követtem el?

8 megjegyzés:

  1. Ez nagyon jó! *.*
    Kövit!
    És örülök, hogy hosszabbak a fejezetek ;)

    VálaszTörlés
  2. Jujj...gyorsan kövit!
    Nagyon tetszett....és nekem is tetszik, hogy hosszabbak :DD

    VálaszTörlés
  3. Siess a kövivel mert már nagyon várom...:DDD :))

    VálaszTörlés
  4. Nagyon jó lett!!;)
    Itt annyira sajnáltam Harry-t!! :'(
    Gyorsan hozz kövit!! ;)
    Ui:Reménykedem végül Harry mellett dönt.:)

    VálaszTörlés
  5. nagyon jo:D ugyees vagy:) kedvenc blogom:DD

    VálaszTörlés
  6. Jujj ez jó :D mi lenne ha: ugyis vasárnap van holnap hétfő mindenkinek elég rossz nap :/ és hogy mindenkinek jobb kedve legyen kapnánk egy extra részt?? :D
    Imádom a blogod :D

    VálaszTörlés
  7. juuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuuj*-* VÁROM A KÖVIT *w*

    VálaszTörlés